user_mobilelogo

home_w.png

Címlap

 

hivatal300px.jpg

Cserkút napjainkban

 

hivatal300px.jpg

A régi Cserkút

 

Bemutatkozunk

Csendes hegyi falu, Baranya megye közepén, Pécstől Ny-i irányban, a város határától mintegy 5 km-es távolságban a Jakab-hegy lábánál található Cserkút. A községet Pécs felől a 6-os úton Szigetvár irányában közlekedve a 204-205 km között jobbra, a hegy felé leágazó aszfaltos erdei úton, a kőbánya mellett ívelő Batvölgyi úton érhetjük el. Tömegközlekedési megközelítése Pécsről lehetséges, kővágószőlősi vagy bakonyai járatokkal.

A község neve a levéltári forrásokban több féle alakban fordul elő: Cherkutt, Cherkutth, Tserdkugh, Cserkuth és Cserkút. Ez a változatosság a falu sok évszázados múltjára utal.
Az első úrbéri felmérés szerint nevét a község déli részén lévő cser bokroktól borított dombok tövében fekvő vörös sziklák közül előtörő (egyesek szerint Csar-ra, mások szerint Cser-re keresztelt) forrástól nyerte. Ez a forrás fontos szerepet játszott a falu életében.

Éltető vizet jelentett embernek, állatnak, s ide jártak mosni az asszonyok. Mai formájában 1933-ban foglalták a forrást, előterében mosóház is épült. A település értékeit védő önkormányzat a környékét rendbe tette, pihenőhelyet épített és információs táblát helyezett ki. A másik mosóhelyet, ami a falu délkeleti szélén a nádas részben az un. Nádosi csordakútnál volt, - a falut a 6-os úttal összekötő út mentén – a faluközösség 2009-ben közadakozásból helyreállította.
A korai vaskorból , a Kr.e VIII-VII. századból és a római korból is leletek igazolják, hogy itt emberek éltek, temetkeztek. Első írásos emléke azonban 1291-ből származik, amely Cherkuth néven említett falu egyházi nemesembereiről egy per tanúiként szól. A török uralom esztendőiből az adózás nyilvántartása révén maradtak fenn írásos bizonyítékok. A gazdasági növekedés eredményeként a XIX.. század második felében már mintegy 400-an lakták a falut, amelyben a középkortól egészen a múlt század derekáig tartott fenn birtokot a pécsi káptalan. 

Fontos kiemelten megemlíteni a falu ékes műemlékét, a katolikus templomot, amely román stílusban a XII. század végént, harangtornya, kerítőfala, sekrestyéje pedig a XIII. században épült. A templomot többször felújították, legutóbb 1990-ben. A falképeket 1968-ban tárták fel a barokk-kori vakolat eltávolításával. A falképeket restaurálták és konzerválták, ennek köszönhetően ma is megkapó látványt nyújtanak a bizánci stílusban készült freskók.
A községben jelenleg 169 lakóház található, sok új és több eredeti állapotában megőrzött parasztház, illetve iparosház is.
A falu lakosainak száma – kisebb visszaesés után – folyamatosan növekszik, jelenleg mintegy 580-an laknak a településen.
Érdemes megemlíteni, hogy 1949-ben 402, a 70-es években a mostaninál nagyobb területen már mintegy 800 lakosa is volt a falunak, majd a 80-as években egy kisebb fogyás után a zártkertes területek egy részét ( ahol állandó lakosok is éltek) Pécshez csatolták.
Ugyanakkor egy nagyfokú kiköltözés kezdődött a közeli Pécsről és ettől kezdve folyamatos létszámbővülés figyelhető meg. Az elcsatolás utáni 876 főről mára 514 fő a falu lakosainak száma.
Vezetékes víz, szennyvíz és gázközmű van a faluban, szervezett szemétszállítás is történik.
A település saját zászlóval , bemutatkozó kiadvánnyal, térképpel is rendelkezik. Az elmúlt években az általános rendezési, a vagyongazdasági terv és a gazdaságfejlesztési koncepció mellett a településmarketing és idegenfejlesztési tervet és 2004-ben új rendezési tervet is készítettek.
A helybéliek kulturális és szabadidős programjai számára a könyvtár, a művelődési ház, egy sportpálya és egy horgászásra is alkalmas látvány-tó teremt lehetőséget. Önálló óvoda és iskola Cserkúton nincs. A gyermekek a közeli Pécsre és Kővágószőlős oktatási intézményeibe járnak.
A Kultúrház 80 fős közösségi termével és szociális blokkjával számos rendezvénynek ad helyet (gyakran kicsinek is bizonyul). A helyi civil szervezetek rendezvényei és a közművelődési programok (ünnepségek, értekezletek, bálok, népfőiskola, műsoros rendezvények, klubfoglalkozások stb.) résztvevői töltik meg a felújított „nagytermet”. Sokáig az épületben kapott helyet az orvosi rendelő is, ahol a kővágószőlősi körzet háziorvosa hetente rendelt (ma már új helyen, a hivatal épületében van az orvosi rendelő). Itt üzemel a község kis vegyesboltja is. A másik a kirándulók által is kedvelt un. ”Alpesi” vendéglátó egység. Az épülettömbben működik az önkormányzat által létesített és üzemeltetett közösségi internet-szoba.
A kis településnek számos civil egyesülete van:
Cserkúti Polgárőr Egyesület,
Cserkúti Horgász Egyesület,
Cserkúti Faluszépítő és Környezetvédő Egyesület,
Nyugat-Mecsek Falusi Vendéglátók Egyesülete,
Nyugdíjas klub,
Cserkúti Kézműves és Gazdaklub
Cserkúti székhelyű a Mecsek-Zöldút Egyesület is.
Jelentős zártkerti rész kapcsolódik a faluhoz, amely nagy hagyományokat őrző szőlő- és gyümölcs kultúrával rendelkezik.
A községtől déli irányban húzódik a Küjesfőd, a Köves földek elnevezéssel is ismert Cserkúti dombság, amelynek egy csodálatos természeti adottságú dombját Cana dombnak emlegetik a helyiek - nagy valószínüséggel a helybéli sertésállomány által preferált legelő kapcsán. A szántókkal, erdőkkel és legelőkkel takart dombsor kemény, ellenálló kőzetből alakult ki, amely megóvta az eróziótól az alsóbb szinten elhelyezkedő, puhább homokkő réteget.

A dombtető része a 2009-ben kihirdetett Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek, amely Pécs-Abaliget-Bükkösd-Cserkút által határolt területen helyezkedik el 10 315 ha kiterjedésben. Magába foglal több korábban létrehozott természetvédelmi területet, így a Jakab-hegy Természetvédelmi Terület, Melegmányi-völgy , Pintér-kert, Abaligeti-barlang felszíne területét, valamint a Kőszegi-forrás erdőrezervátumot. Helyi jelentőségű védett természeti területek közül a legjelentősebb a Pécsi Parkerdő, amely szintén az új tájvédelmi körzet része lett. A geológiai értékek közül ki kell emelni a tájvédelmi körzet délnyugati részén elhelyezkedő Jakab-hegyet és környékét, amelyet zömében alsó triász és perm üledékes kőzetek, homokkő, aleurolit és konglomerátumok építenek fel. A meredek, déli lejtők látványos morfológiai elemei a kipreparálódott konglomerátum tornyok, a Babás szerkövek illetve a Zsongorkő természetes kilátópontja. Az észak felé lejtő területen található a Nyugat-Mecseki karszt, amelyet zömében jól karsztosodó középső-triász mészkőből épül fel és jelentős felszíneken jégkorszaki lösszel borított. A felszíni karsztjelenségekben (töbrök, víznyelők, források) terület látványossága a Melegmányi és a Nagy-mély-völgyben található mésztufa lépcsősor is. A területen található több mint száz barlang közül 5 fokozottan védett, a leghosszabb és egyben legismertebb a turisták számára is kiépített, mintegy 1,5 km hosszú Abaligeti-barlang..

A dombtetőről szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a Jakab-hegy vonulatára és a Cserkúti medencére.