user_mobilelogo

home_w.png

Címlap

 

hivatal300px.jpg

Cserkút napjainkban

 

hivatal300px.jpg

A régi Cserkút

 

Esküvő 1943-ban

Manci néni lakodalma 1943 kora tavaszán, húshagyó végén, hétfőn volt. A parasztok a lagzikat általában olyankor tartották, amikor még nem voltak a földeken elfoglalva. Már három nappal az esküvő napja elött elkezdődött a nagy készülődés: egy 150 kg körüli disznót levágtak, 10 - 12 tyúkot megpucoltak levesnek és csirkét rántani, süteményeket sütöttek.

Eljött a fiatal pár életében a várva-várt nap. A vidéki rokonokat már delelött megvendégelték. Délután a körülbelül 80 fős vendégsereg és a kiváncsi falubeliek elött az első vőfély kikérte a menyasszonyt. Szép verses kikérőt mondott és szines szalagokkal feldíszített rozmaringgal intett a zenészeknek, akik játszottak egy strófát, aztán megint szavalt és megint egy nóta következett. A násznagy közben borral, a fehérkötényes szakácsnők és koszorúslányok kaláccsal kínálták a vendékeket.

Majd elindult a lakodalmas menet a násznagy vezetésével a kővágószőlősi körjegyzőségre és templomba az esküvőre. Gyalog mentek, elöl a hófehér menyasszony az első vőféllyel, utána a vőlegény az első koszorúslánnyal, aztán a rózsaszínbe és kékbe öltözött koszorúslányok a vőfélyekkel, majd a többi vendég. A menet végén a bicsérdi rezesbanda fújta a nótákat. A zenészek egyszerű emberek voltak, munkások, parasztok, iparosok, de nagyon tudták a dolgukat. A fiatalok Szőlősön kimondták az igent és jókedvűen visszasétált a menet a lányos házhoz. Itt aztán folytatódott az eszem-iszom, vigadalom. A ház ki volt pakolva, hogy elférjenek, a rezesbanda cigányzenekarra váltott és húzta a talpalávalót.
A vacsora nyolc-kilenc óra tájt volt:tyúkhúsleves csigatésztával ( amit egy ügyes kis faszerkentyűvel házilag készítettek), főtt hús paradicsom mártással, töltött káposzta, rántott hús, sült hús, fasírozott, rizs, savanyúság, túrós, mákos, diós rétes, linzerek, piskóták, torták.
Sok kedves ajándékot kapott az ifjú pár, ezeket felmutatták a vendégseregnek. Selyem paplan, dupla ágyterítő csipkéből, étkészlet, evőeszközkészlet, ágynemű, likőrös készlet, tésztás készlet. Éjfélkor elérkezett a lakodalom fénypontja, a menyasszonytánc. A menyasszony piros pöttyös menyecskeruhába öltözött, a fejét édesanyja bekötötte szép szines kasmír kendőjével, amit Manci néni azóta is gondosan őríz. A vőlegény is átváltotta katonaruháját polgárira. A násznagy elkurjantotta magát, hogy eladó a menyasszony és sorban minden vendég megtáncoltatta. A táncért fizetni illett, amit a násznagy két összefordított tányérban gyüjtött és csörgetett, rázott, zörgetett.
A menyasszonytánc után újabb vacsora következett, méghozzá disznótoros: sült hús, hurka, kobász, párolt káposzta és még frissen sült rétes is. Ezután az ujdonsült menyecske és ifjú férj elvonultak a titokzatos nászéjszakára a keresztszülők házába, a vendégek pedig tovább mulattak.

 

Kendteknek is legyen szerencséje egy ilyen pompás lagzihoz!

 Lejegyezte: Németh Ibolya
 

Húsvét Aranka néniéknél

Gyenis Aranka néni arról mesélt először, hogyan festette édesanyja a húsvéti tojásokat. Nagyon ügyes keze volt, sok szép tojást pingált és bevitte eladni a pécsi piacra. A csikótűzhely szélén bokszos doboz tetejében viaszt melegített, ebbe mártogatta a gicát, amivel a főtt, langyos tojásokra tulipánokat, gyöngyvirágot, fuxiát rajzolt. A gicát maga készítette úgy, hogy fadarabba vagy nádba egy levágott cipőfűzővéget dugott és cérnával odakötözte. A tojásfestéket Pécsen az Izsák féle festékboltban vette. A megrajzolt tojásokat megfestette, a viaszt, ahol kellett lekapargatta, kifényesítette.

Bővebben: Húsvét Aranka néniéknél

Mosás Cserkúton

Mosás Cserkúton - Galló Jolánka néni elbeszélésa alapján

Évente háromszor tartottak két napos vászonnemű mosást: tavasszal, nyáron és ősszel. Ilyenkor összeszervezkedtek az egymást segítő családok, és az asszonyok mentek egymásnak segíteni a másodnapon. Aztán, amikor ők mostak, Jolánka néni is visszasegített, mert bizony a mosás nehéz, többemberes munka volt.

Bővebben: Mosás Cserkúton

Szüreti bál 1923-ban

A képen Bíró Manci néni nagyapjának ökrösfogata viszi a csőszlányokat, a csőszlegények lóháton jöttek. A falu apraja nagyja díszesen felöltözött és várta az év legemlékezetesebbnek ígérkező mulatságát, a szüreti felvonulást és bált. A kocsma udvara díszbe öltözött ilyenkor, szőlőleveles sátor épült, szőlőfürtök lógtak mindenünnen és csőszök vigyázták, nehogy valaki lopjon belőle. Ha mégis elcsent egyet-egyet egy legény, vitték a bíróhoz birságolni. A bíró mindíg az ügyesebb, élénkebb, eszesebb legények közül került ki, a feleségével - a falu egyik legszebb lányával - külön asztalnál ült, itt szabta ki a büntetést, ami 10-20 fillér volt.

 Lejegyezte: Németh Ibolya